Új cikkek: krémkeverési eljárások

Freya jóvoltából gazdagodott a Tippek-trükkök (előtte Hasznos) menü is, három krémkészítési eljárással:
– hidegvizes kivonatok
– tinktúrák
– hidegolajos kivonatok

Mindhárom eljárás sűrűn előfordul receptekben, ezért nagyon hasznos, hogy megismerjük. A variációk száma határtalan.
Nekem például a kamrában ázik egy gyógynövénykeverékes tinktúra (vodkában), amit majd iszogatni szándékozom, mert a teát nehezebb magammal vinni a munkába, plusz még egy csomó vaniliarúd is várja, hogy pár hét alatt valódi vanilia aroma legyen.
Nosza rajta, töltsük meg otthon a befőttesüvegeket gyógynövényekkel!

Hírek

34 hozzászólás

Szeretnéd követni a hozzászólásokat? Iratkozz fel hozzászólások Hozzászólások rss csatornája RSS csatornájára.

Összesen: 2 oldal1 2
  • Kincs szerint:
     
    2012. 11. 28. 01:25

    Kedves Freya,lányok,fiú(k):Keku!Smile

    Most tettem oda macerálni rozmaringot olivaolajba,
    és narancs héját ecetbe?
    Kérdésem nagyon egyszerű,hogy meddig kell ezt most így macerálnom!? Thinking
    A másik ? pedig:rátehetem e a radiátorra,hogy melegen tartsa vagy inkább
    hagyjam békét és tegyem csak mellé?

    Köszönöm,üdv.:Kincs

  • Fanni szerint:
     
    2012. 06. 08. 20:56

    Bocs, én voltam a hülyeBig Smile
    van egy pár recept itt is, amibe lanolin kell, hátha oda jó… bár sok pro és kontra vélemény van róla.

  • Hedi szerint:
     
    2012. 06. 08. 09:28

    Pedig azt hittem egyértelműSmile Ceralant kértem és gyapjúviaszt (cera lanaet) kaptam. Mivel nagyon hasonló a két szó, így nem akadékoskodtam a gyógyszertárban, elhoztam, amit adtak. Aztán itthon tudatosult bennem, hogy ez bizony nem az, amit én szerettem volna.
    Igen, pont egy Cosmios receptet szeretnék elkészíteni, aminek az egyik összetevője a ceralanSmile

  • Fanni szerint:
     
    2012. 06. 08. 01:33

    Hedi,
    van olyan cosmios recept, amiben ceralan van.
    Cera flava=méhviasz
    nem lehet, hogy a ceralan/cera lanae és a cera flava lett valahol összekeverve? mert nem egyértelmű a bejegyzésedből, hogy mi kell a receptbe, mit kértél és mit kaptál….

  • Hedi szerint:
     
    2012. 06. 07. 21:37

    Gyógyszerész volt (olyannyira, hogy övé a gyógyszertár is). A méhviaszt ismerem, de a ceralannal még nem találkoztam eddig, így nem tudtam, hogy hogyan néz ki. Tehát én boldogan elhoztam. Aztán itthon persze olvasgattam és nézelődtem a neten is.
    Pedig határozottan emlékszem, hogy mondtam is neki, hogy a ceralan méhviasz származék és, hogy szérumokba szeretném tenniSmile Köszönöm az infot és véleményt, akkor ezek szerint mehet a kukábaSmile

  • Freya szerint:
     
    2012. 06. 07. 19:16

    Szia Heidi!
    A Cera Lanae, Adeps Lanae, Lanolin nem más mint a tisztított gyapjúzsír vagy gyapjúviasz, ahogy még a köznyelvben hívják. Valami EU szabály miatt változtatták meg a nevét újabban Adeps Lanae-ra.
    Nekem komoly fentartásaim vannak vele, mivel a peszticidek és fungicidek miatt könnyen váltanak ki allergiás reakciót. Ha mégis a használata mellett döntenél, fontos, hogy biztos legyél benne, hogy kemikáliáktól mentes legyen. A gyógyszertárban ezt tudniuk kell, elviekben tiszta kellene, hogy legyen. De jobb rákérdezni.

    Azon nagyon csodálkozom hogy méhvisz helyett Neked ezt adtak, hiszen maga a méhvisz állagában, színében is eltér a lanolintól. Biztos, hogy gyógyszertáros adta ki és nem egy kisegítő munkatárs? Mondjuk a lényegen ez nem változtat.

  • Hedi szerint:
     
    2012. 06. 07. 16:57

    Freya: szérumokat szeretnék készíteni egy cosmios recept alapján, amibe ceralan az egyik összetevő.
    Ma bementem a gyógyszertárba és rákérdeztem, hogy ők esetleg tartanak-e. Igen volt a válasz, aminek nagyon megörültem és kértem is 20 g-ot.
    De. Amikor hazaértem, akkor láttam, hogy amit kaptam, az Cera Lanae (adeps lanae), gyapjúviasz. Tehát gondolom ez nem egyenlő a ceralannal (méhviaszként van feltüntetve). Mit tudok kezdeni a gyapjúviasszal? Aggályos alapanyag? Egyáltalán tudnál róla mondani pár infot és esetleg felhasználási javaslatot? köszi előre is!

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 22. 10:00

    Kincs -utólagos engedelmeddel bemásolom ide is az emailben adott választ:

    “Szia Kincs!

    Igen, lehet, csak mind minden melegeljæræs csokkenti a vitamintartalmat, a C-vitaminnak annyi.
    Mindenkepp alacsony langon, lassan – mire akarod ezt hasznælni?
    A vizes kivonæs kb. 6-10 ora, ha hidegolajos kivonasra gondolsz akkor az 4 het korul van.

    Minden virag/leveldrogra alkalmazhato az a lairas amit feltettem az oldalra: csak azt kell eldonteni, mi a cel: Nyakanyag, C-vitamin: hidegvizes, kremalap hidegolajos. A meleg eljaras sarkitva a hidegolajos kivonas gyorsitasa…igaz ugyan, h van hatoanyag ami csak meleg hatasara oldodik, epp ezert lehet farkasalma kivonatot hidegen csinalni, de nem ajanlatos a toxin kioldodasa miatt ebben az esetben melegeljarast alkalmazni.
    A csalanban nincs ilyen toxin Smile azt lehet fozni. Ajænlom a csalanpuret is, n izletes Smile


    “Esetleg ha kombinalnad a ket modszert? – indithatnal hidegolajossal, es ha mar kiderult, h biztosan utazol, es tobb napra, atnyergelsz a meleg eljarasra: de akkor mar tuti nem kell 1 ora hozza. Amugy meg ha mar eltelt egy kis ido az aztatas kezdete ota, 1-2 nap kimaradhat-semmi baja nem lesz. A razas/kavaras a homogenizalasert kell. A hangsuly azon van, hogy a csalan mindig legyen olaj alatt, h ne induljon be az erjedes.”

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 17. 22:42

    Igen! És hogyan? Smile

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 17. 20:37

    lehet macerálni, csak majd másképpen kell használni a macerátumot Smile

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 17. 19:43

    Kedves Lányok !

    Akkor 1 hetes szárított csanalat is lehet macerálni,hideg és meleg
    eljárással is nem gond!?

    Köszönöm:KincsSmile

  • Fanni szerint:
     
    2012. 05. 17. 12:25

    Smile

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 17. 12:18

    Szia Fanni. Én is pont ezt akartam szavakba önteni : “Egyrészt nem is biztos, hogy szükséges, másrészt pedig veszélyes.”

  • Fanni szerint:
     
    2012. 05. 17. 11:21

    Szia Freya,

    Köszi. Bár én konkrétan arra gondoltam az előbb, hogy a fecskefüves receptet fel lehet turbózni még mással is (illóolaj perszeSmile ), de azt nem kellene égbe-világba használni. Egyrészt nem is biztos, hogy szükséges, másrészt pedig veszélyes.
    Nem kifejezetten a tinktúrálásról beszéltem, bár nyilván ott is oda kell figyelni és tudni kell az alkalmazást.

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 17. 11:02

    Szia Fanni! Köszi szépen a kommentedet””” Smile TELJES MÉRTÉKBEN IGAZAT adok Neked, a toxinokat tartalmazó növények esetében VESZÉLYES csak úgy kivonatokat készíteni és alkalmazni.

  • Fanni szerint:
     
    2012. 05. 17. 08:47

    A vérehulló fecskefű tinktúrájához lehet ecetet, citrom és grapefruit illót is keverni, és ezzel ecsetelni a szemölcsöt. Így még hatékonyabb.
    (Van még egy ennél hatékonyabb módszer is, de azt nem írom le, mert szakember nélkül nem szabad alkalmazni, keressen, akinek kell, de nem szeretnék károkat okozni vele azzal, hogy valaki nem jól alkalmazza, mert itt olvasta….)

  • Keku szerint:
     
    2012. 05. 16. 22:54

    Illóolajok kivonása: 10 g növényi részt jól átnedvesítenek 50°-os etil alkohollal, (0,5 rész alkoholt használnak 1 rész növényi rész átnedvesítésére), 5 percet állni hagyják, utána összekeverik 150-200 ml forrásban levő vízzel, amit jól lezárnak egy edényben, kihűlés után (30 perc után) vattán keresztül átszűrik.
    Az illóolajnak szélhajtó, nyugtató, fertőtlenítő és helyi izgató hatása van. A gyógynövények nagy része tartalmaz illóolajat.
    Ezeket a gyógynövény kivonatokat szükség esetén készítik el, 2 napig tartható el, hideg helyen.
    Ha az előírásban vegyi anyagok is szerepelnek (sók, kivonatok, tinktúrák, szirupok), ezeket leszűrés után keverik a kivonó folyadékhoz.
    Erre az illóolajok kívonása módszerre most bukantam rá, a könyvemben, itt közzé
    tettem a fórumon, hogy mindenki lása.

  • Keku szerint:
     
    2012. 05. 16. 21:10

    Kedves Freya és Greti25
    A vízes hideg kivonás esetében én csak hidegen dolgoztam, ahogy írtam a Back
    terápia szerint. A könyvemben le van írva részletesen a kívonat menete, minden
    esetben (alkalodiák, szaponinok stb.)
    Greti25-nek. Az áloét, egész növényt megszárítjuk, és elporítjuk, a port többmindenre
    lehet használni: 1 rész friss növényt vagy száraz port 5 rész 70 fokos etil alholba
    tesszük, 15 napig állni hagyjuk, leszűrjük. Hidegen tároljuk, minőségét megőrzi
    2 évig (eltartartható). 5-15 cseppet oldunk teában, a fő étkezések előtt vesszük be.
    Ha 1 kávéskanál tinktúrát oldunk 100 ml teában vagy vízbe, evés után vesszük be,
    ez akkor hashajtó lesz, a hatása 8-12 óra után jelenkezik.
    Egy késhegyni port a nyelvünk alá teszünk, 10 percig tartjuk itt, utána kevés vízzel
    lenyeljük. A port kapszulába tesszük (0,5 g), 3 szor veszünk be naponta evés előtt.
    Egy kávés kanál port leforázzunk 250 ml vízzel, 10 percig állni hagyjuk lefedve, le
    szűrjük, mézzel édesítjük. A port sebekre tehetjük, vagyolaj zsiradékkal keverjük, itt
    1 rész port keverünk 3 rész zsiradékkal.
    Nagyon jó népi recept (nehezen kaptam meg): Egy 800 ml üvegbe összekeverünk 4
    darab 10 cm hosszú áloé levelet, ami jól fel van aprítva 400 g mézzel, utána hozzá adunk 400 ml házi pálinkát, 14 napig állni hagyjuk. Minden reggel éhgyomorra
    be veszünk egy kávéskanál készítményt. Az Áloé hatásos: pattanásra, nap leégésre,
    borotválkozás utáni felsértésre, szemölcsre, idős kori foltokra, , száraz bőrre,
    pszoriázisra, ráncosodásra, zona zosterre (övsömörre).
    Nézzék meg a következő honlapot: aloe.projektinfo.hu/index

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 16. 19:12

    Kedves Keku!

    A vizes vagy olajos kivonatok esetében lehet egyaránt hideg vagy meleg eljárást alkalmazni.A kivonási hatékonyság vegyületenként más és más,vannak olyan hatóanyagok amelyeket csak melegeljárással lehet kivonni -szerencsére! Ezért pl. lehet fagyöngy vagy farkasalma kivonatot készíteni hidegeljárással, de a melegeljárással ellenjavalt. Azért mert egy tinktúrát csak külsőleg alkalmazunk, nem kell a toxikus anyagtartalmú változatát használnunk.

    Szintén hasonlóan járunk el nyákanyagot vagy C-vitamint tartalmazó növények esetében.

    Igaz, hogy a kivonási/kioldódási sebességre pozitív hatást gyakorol a hőmérséklet, de ez néha a toxinok (lásd fenti példa) máskor viszont a “minőség” rovására megy: hő és fémek hatására minden esszenciális zsírsav gyorsan lebomlik.
    Talán a legegyszerűbb példa a C-vitamin: 40°C feletti hőmérséklet hatására a C-H láncok felszakadnak, a vegyület szétesik (lebomlik) – csipkebogyó tea csak hidegvizes eljárással készíthető.

  • Keku szerint:
     
    2012. 05. 16. 16:42

    Kedves Greti25
    Lehet tartosítani az Áloe gélt is, meg a vérehulló fecskefű nedvét is.
    De ajállott elkészíteni amennyi akkor jön elfogysztva amikor szükséges.
    Az Áloe gélt mézzel és alkohollal keverik, meg keresem a pontos receptet, valahol
    láttam, de nekem akkor nem kellett. A vérehulló fecskefű nedvét alholba lehet
    keverni, tinktúrát készíteni, vagy kenőcsöt készíteni belőle.
    Ahogy olvastam a kérdéseiteket, hogy a méreg anyag is kívonodik a növényből?
    Hát ki vonodik, de nem ajállatos olyan gyógynövényből készíteni kívonatot (alkoho-
    lost, meg olajos kívonatot) ami mérget tartalmaz. Esteleg csak külső használatra
    alkalmas, mind bedörzsölő szer, vagy borogatás. A vérehulló fecskefű is tartalmaz
    mérgező alkaloidát, ovatosan kell szedni belsőleg, a teáját is ovatosan kell inni.
    Mérgező növény nálunk a: farkaslama, a vérehulló fecskefű, a pirosló hunyor, még van más is, a gilisztaüző varádics kóró, a fehér üröm.
    Szemölcsöt ki lehet írtani vérehulló fecskefű levével, be kell kenni többszőr a sze-
    mölcsöt. Én az ezüst nitrát rudacskával szabadultam meg a szemölcstől, végleg.
    Se a sós sav, salétrom sav, kénsav nem vitte le, de az ezüst nitrát rudacska levitte.
    A gyógyszertárban lehet venni, rendelni ezüst nitrát oldatot. A könyvembe le írja
    ezeket.
    Hogy jobb az olajos kívonatot készíteni? Jó kérdés. Én mindig a napon végeztem,
    néhány hétig. Ha nem süt a nap meleg helyen lehet tartani az olajos kívonatot.
    Lehet főzni és utánna leszűrni, így hamarabb megy, de én így nem csináltam soha.
    Én orbáncfű olajos kivonatot készítettem, ami nagyon jól sikerült, ez több betegségre
    javalt.
    Ahogy a kedves Lukrecia írta, lehet hideg vízes kivonatot is készíteni. Ezt a Back
    terápiának nevezik, van könyv is azt hsizem. Én korkodus virágból készítettem
    vízes kivonatot. Még hozzá tennén, hogy az ecetbe is lehet áztatni gyógynövényeket,
    aromás gyógynövények ajánlotttak: levendula, menta, zsálya. Így aromás ecetet
    nyernek. Ami jó bedörzsölő szer, meg jó a haj mosásnál is.

  • Kriszta szerint:
     
    2012. 05. 16. 16:00

    Gréti én is azt olvastam,hogy gyümölcscentrifugával lehet.

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 16. 13:27

    Greti25: Az alábbit találtam “hivatalosan”:

    “Szemölcsirtásra: törjünk le két-három szárat majd kenjük be az érintett bőrfelületet a kicsorduló nedvvel! Ismételjük naponta több alkalommal, legalább két hétig! A kúrát akkor is 2 hétig folytassuk, ha már az első napon elmúlt a szemölcs.

    • Alkoholos kivonat máj- és epebetegségre: 50 g friss vagy szárított növényt öntsünk le 100 g koncentrált alkohollal, 8 napi állás után préseljük ki, szűrjük le, majd ezt egészítsük ki 100 g-ra. Naponta 2-4-szer 15-20 cseppet használjunk. Kis adaggal kezdjük!

    • Tea máj-, epe-, vagy idegrendszeri bántalmakra: 1 kávéskanál növényt 1 csésze vízzel leforrázunk, 10 perc állás után fogyasztjuk napi 3 alkalommal (Ez napi maximum 2-5 g növényt jelent!) “

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 16. 13:06

    Belsőleg epebántalmakra, görcsoldásra használják, illetve fájdalomcsillapításra viszont ha a tnktúra túl koncentráltra sikeredne toxikációhoz vezethet. Akinek magas a vérnyomása kifejezetten ellenjavalt. Ha biztosra akarsz menni, mivel boltokban lehet e tinktúrát kapni, nézd meg az oldat koncentrációját. Külsőleg a népi gyógyászat szemölcs kezelésére használja , de itt a nedvet egyenesen a bőrfelületre kell tenni, higítás nélkül.

  • szerint:
     
    2012. 05. 16. 10:50

    érdekelne , h tudtok e valamit arra, miként lehet a vérehulló fecsekfűből kinyerni a tejnedvet. rengeteg van a kertbe és félő, hogy megsemmisül ha nem használjuk fel. én centrifugálásról olvastam . lehetséges?köszi

  • Fanni szerint:
     
    2012. 05. 15. 21:22

    Mindenképp a hosszabb ideig tartó macerálás a jobb. Ugyanígy van az illóolajoknál is. Van olyan értékes hatóanyag, ami a gyors kivonási eljárásnál nem is jön ki a növényből, csak hosszabb idő alatt. Illetve van, ami a meleg hatására roncsolódik (azokat nem célszerű pl vízgőzdesztillációval kinyerni). Ez is nagy különbség az illóolajoknál, mivel a hosszú kinyerési mód több ideig tart, ugyanazon idő alatt kevesebb olajat tudsz kinyerni, mintha pl. oldószerrel mindennap annyit nyersz ki, kvázi drágább is az az illó. (csakhogy egy példát mondjak az ár és minőségi különbségekre…)

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 15. 20:52

    Freya! Pl.mely növényeknél oldódik ki a méreganyag is?

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 15. 20:23

    Köszi Judit!Smile

  • Judit szerint:
     
    2012. 05. 15. 20:19

    Igen, ahogy mondod.A gázos a meleg.Az áztatásos a hideg.Nemrég csináltam én is körömvirágos olajos(oliva) kivonatot a szobaablakban állt jó pár hétig.Szép narancssárga lett a kioldódott karotinoidoktólSmile

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 15. 20:12

    Sziasztok Lányok!

    Csak csalán és körömvirágSmile

    Most a melegeljárás az a gázos-vagy is gázon melegítve?

    Hideg akkor meg a 4-5 hetes olajos áztatás.

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 15. 19:53

    Kedves Kincs! Van olyan növény amelynél ha melegeljárást alkalmaznál méreganyag is kioldódik. Mi közül kellene választani?

Mondd el te is a véleményed!

A hozzászólás írásához kérlek lépj be. Ha nem vagy még tag itt regisztrálhatsz.