Mit rejt a fürdőszobánk?


Szinte elkerülhetetlen, hogy mindig csak természetes anyagokkal mossunk, takarítsunk, vagy kozmetikumként használjuk. Ezért nem árt tudni, hogy ha mégis vásárlásra adjuk a fejünket, melyek azok a vegyületek amelyeket mindenképpen kerülni kell.

Köztudott, hogy vásárolt szépségápolási és tisztítószereink többsége bizonyos százalékban egészségünkre káros anyagokat rejtenek. Angol vizsgálatok alapján a napi testápolás és takarítás/mosás során átlagban 9 féle terméket használunk, melyek összesen 120-nál is több vegyianyagot tartalmaznak.

Óvatosságra intsen a tény, hogy egyes komponenseket csak a bőrirritáció szempontjából vizsgálják, míg a hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásuk vizsgálatára nem fordítanak kellő figyelmet. Az is plusz kockázatot jelent, hogy egyes anyagok egymás hatásait felerősíthetik, ugyanakkor bioakkumulálódhatnak a szervezetben.

Az alkotó komponensek között nemcsak allergént találunk hanem idegrendszert károsító, hormonháztartást megzavaró, rákkeltő vagy DNS károsodást okozó anyagokat is. Van olyan egészségre káros vegyület, amely az összetevők listáján a sor végén található, de sajnos van olyan amelyik a második vagy harmadik helyet foglalja el, így a víz mellett a kence egyik főkomponense.

A teljesség igénye nélkül lássuk hát mit érdemes elkerülni.

* FLUORID SÓK: Amit biztosan mindenki használ, az a fogpaszta. Sajnos ezek többsége Magyarországon még mindig fluorid tartalmú (aminofluorid, nátrium-fluorid, nátrium-monofluorofoszfát) annak ellenére, hogy már az EU-ban is tiltólistára került a vegyületcsalád, sőt az Államokban, hasonlóan a cigarettán található címkére, fel kell tüntetni, hogy fluorid só tartalom esetén, a fogkrém egészségre káros anyagot tartalmaz. Az, hogy a fluorid sók milyen hatást gyakorolnak a szervezetre igen megosztja az orvostársadalmat: van olyan vonal amely a hosszú távon bevitt fluoridot tartja felelősnek a szájüreg-rák kialakulásáért, a szénhidrát anyagcserezavarért, vagy „csak” a C-vitamin hiányért. Ha ezt a véleményt nem is egyöntetűen támogatják, abban egyetértenek az orvosok, hogy lenyelés esetén akár allergia, émelygés, hányás is felléphet tehát jobb óvatosan alkalmazni vagy elkerülni őket. A fenti dolgok miatt mindenképp olyan fogkrémet válasszunk, amelyik fluorid só mentes, illetve, mint ahogya későbbiekben látni fogjuk, nem tartalmaz parabéneket, mesterséges illatanyagot és színezéket.

* SLS avagy a Sodium Laureth Sulfate, a sodium-lauryl sulfate alkoholos változata, szappanaink, samponjaink esetében általában az előkelő második vagy harmadik helyen szerepel. Önmagában kiszáradást okoz, elpusztítja a bőr természetes védőflóráját, ráadásul reakcióba lépve a többi komponenssel nitrátokat és dioxidokat generál. Ezért mindenképp olyan terméket válasszunk amelyek helyette növényi eredetű tenzideket tartalmaz (pl. Sodium Coco Sulfat) de még jobb, ha lecseréljük házi készítésű samponra/szappanra.

* PARABÉNEK (butil-, etil-, metil- és propil-parabén), a legnépszerűbb tartósítószerek egyike, és mivel a bőr(felszín) jól tolerálja általában nincs felületi válaszreakció. Így minden jel arra mutat, hogy nyugodtan lehet használni, CSAKHOGY egészségre gyakorolt negatív hatását az in vivo kísérletek többsége alátámasztja. A tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy a parabének befolyásolhatják a természetes ösztrogén szintet, indirekt módon mellrák kialakulásához vagy DNS károsodáshoz vezethetnek. Az EU szabvány szerint, a krém „csupán” mintegy 0,4%-a lehet parabén, viszont ha egy kicsit utánna számolunk, csak arckrém esetén mintegy évi 2-2,5 g-ot kennénk fel belőle. A parabén egészségre gyakorolt hatását felismerve a nevesebb kozmetikai cégek új termékeiket már parabén mentes szlogennel dobják méregdrágán a piacra, viszont helyette még jócskán találunk mást a sorban, amit jobb ha elkerülünk.

* Szintén érdemes tiltólistára tenni a DEA (dietanolamin)-, MEA (monoetanolamin)- vagy TEA (trietanolamin)-vegyületeket, melyek többsége szintén megtalálható a gyári kozmetikumokban, mivel kitűnő emulgátorok, tartósítószerek, olykor pedig tenzidek helyett vannak adagolva. Ezek közvetett úton szintén károsak, mivel a keletkező nitrózaminok karcinogénként vannak nyilvántartva.

* A másik nagy „kedvencem” a PEG, azaz a polietilén-glikol (és származékai) amely az emulgátorok csoportjába tartozik. Dehidratáló hatással bír, ezért nagyban hozzájárul a mélyebb ráncok kialakulásához, ezáltal gyorsítva az öregedést. Potenciális rákkeltő anyagként van nyilvántartva.

ÁSVÁNYI OLAJ (paraffinum liquidium) ami nem más, mint a nyersolaj (petróleum) származéka.  Mivel egy finom, filmszerű réteget képez a bőr felszínén a toxinok,  a bőr által termelt anyagok elől elzárja az utat,  a bőr nem tud megfelelően lélegezni. Az elzárt pórusok miatt a mérgek és szennyező anyagok nem tudnak kiválni,így  a  salakanyagok a bőr alsóbb rétegeiben maradnak gyorsítva a bőr öregedését.

* TALKUM: A talkum egy puha, szürkészöld színű ásvány, amely megtalálható néhány testápoló és kozmetikai termékben. Bizonyos  esetben belégzése káros lehet, de lemosható paszta-pakolásokban alapanyag.

* ALUMÍNIUM izzadásgátló szerek (dezodorok), savgátlók, és baktériumölő szerek fő alkotóeleme. Mivel az alumínium szoros összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral és a mellrák kialakulásával ezért az Al-ot tartalmazó termékeket feltétlenül kerüljük.

* Ne feledkezzünk meg a SZÍNEZÉKEKRŐL és ILLATANYAGOKRÓL sem, amelyek cserében a szép színért illetve a kellemes illatért potenciális allergének, vagy egyenesen rákkeltők.

* Maga a csomagolóanyag a kioldódott FTALÁTOK révén szintén hozzájárul a kozmetikum toxintartalmához, ezért érdemes ezt is ismerni. DE butil-benzil-ftalát (BBT) megtalálható a legtöbb rúzsban is viszont a tanulmányok a melldaganat kialakulásával hozzák összefüggésbe, ezért erre is figyeljünk az összetevők listáját olvasva. Megnyugtató, hogy  az EU előírás alapján egy ideje legalább a kisgyerek által használt eszköz/cumi/játék BBT mentes.

Példák különböző kozmetikumok megtalálható veszélyes összetevőkre :

  • Szájvíz: Alkohol, ízesítőanyagok, Sodium Lauryl Sulfate
  • Fogkrémek: Fluor, Sodium Fluorid, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, Propylenglykol, Saccharin
  • Samponok: DEA, Diethylphtalat, LAS-Tenside, Oxybenzon, Propylenglykol, Sodium Lauryl Sulfate, SLS
  • Hajkondicionáló: DEA, Propylenglycol, faggyú
  • Borotvahab: DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú, só
  • Dezodorok: Alumíniumsók, Bután, Propán, Propylenglykol, Alkohol, Talkum
  • Tusfürdők, szappanok: DEA, Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, faggyú
  • Krémek: Formaldehyd, Glycerin, Kaolin, Lanolin, ásványolaj, parfüm, Petrolatum, Propylenglykol, TEA
  • Színezett nappali krémek/Make-up-ok: PEG, ásványolaj, parfüm, Propylenglykol, Glycerin

Továbbá ne feledkezzünk meg a H és P számokról sem, amelyek zöme erősen toxikus vagy karcinogén. Ilyen vegyületekkel találkozhatunk a háztartási jelzővel ellátott, amúgy nem toxikus/karcinogén anyagok összetevőket felsorakoztató listáján:

* * Mikor KENCEGYÁRTÁSRA adjuk fejünk, akkor is fontos tudni, hogy az adott alapanyag vagy annak egyik összetevője esetleg nem okozhat-e problémát.

Továbbá nagyon fontos, hogy megkülönböztessük, hogy egy adott vegyület az összetevők listáján TOXIN, ALLERGÉN vagy KARCINOGÉN. Ezekről röviden a következő linkre kattintva olvashattok: http://lukreciakencei.hu/forum/allergenek-mergek-toxinok-karcinogenek.

Hogy a szervezet melyik allergén vegyületre érzékeny az pedig nagyon egyénfüggő: pl. a sheavaj esetében egy, a latexhez hasonló vegyület vált(hat) ki allergiát, ezért a latexérzékenyek sheavaj bevezetése előtt mindig végezzenek bőrpróbát!!!!!

FONTOS!!!

Egy adott vegyület/szer lehet belélegezve toxin és biokkumulálódva  pedig (potenciális) karcinogén (pl. PEG), de egy allergén (BN, latex) ÁLTALÁBAN nem méreg és nem karcinogén annak ellenére, hogy ebben az esetben is adnak felső megengedett határértéket.

További jó kencefőzést kívánok  mindenkinek!

Káros anyagok

17 hozzászólás

Szeretnéd követni a hozzászólásokat? Iratkozz fel hozzászólások Hozzászólások rss csatornája RSS csatornájára.

  • Kincs szerint:
     
    2012. 08. 31. 11:22

    Köszönöm!

  • Freya szerint:
     
    2012. 08. 31. 10:48

    Szia Kincs – en nem szeretem a glicerint a kremekben, mert szarit utolag. Viszont folt tisztitasra hasznalhato – csoki/fagyi – az pedig sokszor van Smile

  • Kincs szerint:
     
    2012. 08. 31. 10:45

    Kedves Freya!

    Van még Nekem a gyógyszertárból 1 ü. glicerinem.
    Persze ez nem növényi glicerinFrown
    A kérdés,hogy testápolóba,krémekbe megfelelő (ha van ilyen szám) mennyiségben rakva sem ajánlott?Te mit gondolsz,mit ajánlsz Nekem mit tegyek vele?

    Üdv.:Kincs

  • Freya szerint:
     
    2012. 06. 26. 20:44

    Nincs semmi gond Kiss Kiss Kiss

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 06. 26. 20:38

    Megbocsáss, most látom hogy valamit nagyon összekevertem Big Frown No

  • Freya szerint:
     
    2012. 06. 26. 19:36

    Biofeleseg: két külön vegyület esetében az egyik egészségre gyakorolt hatásából nem lehet a másik vegyület esetében extrapolálni. Akár egyetlen szerves vegyület esetében egyik izomér lehet toxikus, miközben a másik nem. Amiról Te írsz az az etilén-oxid, amiről én az a poliszorbát 20, amely előállítására használják az etilén-oxidot. Sarkítva: szappan készítés NaOH-val.

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 06. 26. 18:07

    Bocs, nem az összes, de sok Confused

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 06. 26. 18:06

    Egyébként itt megtalálható az össze polyquaternium-vegyület normál neve, amiből következtetni lehet a származásukra is:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Polyquaternium

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 06. 26. 18:03

    A polysorbate 20 IUPAC neve Polyoxyethylene (20) sorbitan monolaurate, petróleumszármazék, ami tartalmaz etilén-oxidot is. Érdemes elolvasni ezt: http://dea.unideb.hu/dea/bitstream/2437/56/1/Adam_Balazs_ertekezes.pdf

    “Az etilén-oxid egyike a legismertebb epoxid vegyületeknek. Mutagén hatása régóta ismert. Karcinogenitását állatkísérletes adatok egyértelműen támasztják alá, s humán epidemiológiai tanulmányok is valószínűsítik. Az etilén-oxidot a Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer, IARC) egyértelműen rákkeltő hatásúnak minősítette, s az 1. kategóriába, a bizonyítottan humán karcinogén vegyületek közé sorolta [1].
    A gázhalmazállapotú, erősen gyúlékony etilén-oxid széles körben használt vegyipari intermedier. Az élelmiszeripar élelmiszerek fertőtlenítésére, az egészségügy orvosi eszközök sterilizálására használja. Számos biológiai hatása közül a bőr-, szem-, gyomor-, és légzőrendszeri irritáció, szenzibilizáció, a teratogén és rákkeltő hatás emelhető ki [1].
    Az epoxid vegyületek nagy reaktivitásuknak köszönhetően a sejtek makromolekuláival – nukleinsavakkal és fehérjékkel egyaránt – adduktokat képeznek. Az etilén-oxid alkilálni képes egyes fehérjék (pl. hemoglobin) aminosav oldalláncait, valamint a DNS bázisait (purin bázisok) és foszfát csoportjait. Genotoxikus és mutagén tulajdonságait számos in vitro vizsgálat, in vivo állatkísérlet és humán epidemiológiai tanulmány bizonyította. Az etilén-oxid képes DNS száltöréseket, hipoxantin(guanin)-foszforibozil-transzferáz (HPRT) génmutációkat és testvérkromatid kicserélődést indukálni sejtkultúrákban [2–6]; HPRT mutációkat, kromoszómakárosodást, mikronukleusz képződést és testvérkromatid kicserélődést létrehozni állatokban [7,8]; valamint DNS száltöréseket, kromoszómakárosodást és testvérkromatid kicserélődést előidézni az emberi szervezetben [9–13]. Bár az etilén-oxid belélegezve számos daganattípus kifejlődését indukálta állatkísérletekben [14–16], az epidemiológiai vizsgálatok ellentmondásos eredményeket szolgáltattak az anyag humán karcinogén tulajdonságáról.”

  • existens22 szerint:
     
    2012. 06. 26. 17:54

    Köszönöm!

  • Freya szerint:
     
    2012. 06. 26. 17:38

    Szia Existen22:
    amit én tudok a poliszorbát 20-ról, h nemcsak kencékben, de egyes élelmiszerekben vagy oltóanyagban mint hordozó is engedélyezett. Összehasonlítva a 80-al, a tesztek sokkal kedvezőbb eredményeket mutatnak fel. Karcinogenításra/toxicitásra az irodalom nem jegyez adatokat, tehát ezek alapján a mai tudásunk alapján ártalmatlan vegyületnek van nyilvántartva. Viszont itt sem láttam hosszú távú hatásvizsgálatot még, és statisztikailag elegendő visszajelzésről sem tudok. Az is biztos, hogy egyeseknél irritáció léphet fel, ezért érdemes bőrpróbát végezni. Egy japán tanulmány szerint az ismételt poliszorbát bevitel (lab. körülmények között, és kísérleti mennyiségben) hasmenést okozott az egereknél.

  • existens22 szerint:
     
    2012. 06. 26. 17:14

    Szia Freya!
    A poliszorbátokról mi a vélemény, mert kapható néhány natúr kencés webáruházban. Engem leginkább a 20-as változat érdekelne. Azt olvasom róla, hogy ártalmatlan. Valóban?

  • Kincs szerint:
     
    2012. 06. 26. 16:54

    Yes Smile

  • Freya szerint:
     
    2012. 06. 26. 13:22

    Szia Biofeleseg: most latom a kiegeszitest, mert kozben a potyogest abba kellett hagynom, es most sikerult folytatnom/kuldenem. koszi Smile

  • Freya szerint:
     
    2012. 06. 26. 13:21

    Szia Batora Smile.

    Igazad van, lehet mas szot kellett volna hasznalnom a veszelyes helyett. Mivel nem akartam litaniat irni, ezert az osszes vegyuletet ami esetleg bajt okozhat beleirtam. Nem minden esetben csak az a veszelyes, ami mondjuk karcinogen/allergen/vagy toxikus.

    glicerin: a glicerinnek van egy olyan franya tualjdonsaga, hogy amig nedves a bor csodalatosan mukodik mint vedopajzs, de amint ez a nedvesseg tovatunik, szepen a melyebb retegekbol kezdi kivonni a vizet, igy elkezd szaritani.

    Lanolin: hacsaka termek nem bio, akkor eselyes, hogy a lanolin is vegyszeres.

    kaolin: porustomito lehet, tehat nem feltetlenul jo tag porusu arcbor eseteben.

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 06. 26. 13:13

    Szia Batora!
    Nem tudom pontosan mi a hivatalos (vegyészeti-gyógyszerészeti) álláspont ezekről az összetevőkről, de azért megírom mit gondolok én:

    Glicerin: A bolti és patikai krémekben sajnos kivétel nélkül a szintetikus glicerint használják, ami nem hiszem hogy mérgező, de biztosan nem természetes, s gondolom hogy ugyanolyan hatással lehet a bőrre mint a szilikonok vagy parafinok.

    Lanolin: Az igazi tiszta, kezeletlen, nem módosított lanolin nagyon jól puhítja a bőrt és semmi “mellékhatása” nincs, viszont az a lanolin amit ezekben a krémekben alkalmaznak kemikáliákkal tisztított és kezelt, s ezek azok amik allergiás reakciót okoznak.

    Kaolin: A fehér agyag. A kaolint tartalmazó pórustisztító pakolásokra is ráírják hogy nem szabad a bőrön hagyni míg megszárad, mert akkor irritálja a bőrt, hanem érdemes még a megszáradása előt lemosni, hogy ne “húzzon”.Csak lemosandó kozmetikumokban (arclemosókban vagy maszkokban) alkalmazható nyugodtan, mert ha a bőrön marad hosszú ideig (mint pl. krémekben), akkor túlzottan kiszárítja a bőrt.

  • batora szerint:
     
    2012. 06. 26. 12:26

    Szuper! Clap

    Csak egy pár kérdés:
    Azt írod, veszélyes összetevők:
    Krémek: ……….., Glycerin, Kaolin, Lanolin, …………

    Ezt kifejtenéd, mert számomra nem tiszta. Nem az a helyzet, hogy a növényi glicerin jó, ahogyan a nem vegyszeres lanolin is Question Vagy ezeknek más nevük van Question A kaolint pedig végképp nem értem, hogy jön ide Thinking

Mondd el te is a véleményed!

A hozzászólás írásához kérlek lépj be. Ha nem vagy még tag itt regisztrálhatsz.