Cink-oxid


A cink-oxid (ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Fehér, kis mértékben sárgás árnyalatú por. Hevítés hatására színe sárgára változik, de hűtésre visszanyeri az erdeti fehér színét. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de savakban és erős bázisokban oldódik, tehát amfoter tulajdonságú. Oldható nátrium-klorid vizes oldatában (sós vízben) is. Jó nedvszívó hatású.

HA A CINK-OXID SZEMCSEMÉRETE A MIKRO ÉS NEM A NANO-TARTOMÁNYBA ESIK A BŐRÖN KERESZTÜL NEM KERÜLHET A VÉRÁRAMBA ha a bőrfelületen nincs mély vágás, sérülés.

Farmakodinámiás tulajdonsága és alkalmazása:

– A cink-oxidot bevonószerként és a hámmal fedett felszínek, fekélyek és SEBEK VÉDELMÉRE alkalmazzák (lásd babapopsi KRÉMEK, RAGTAPASZ). Enyhe adsztringens és antiszeptikus hatással rendelkezik. A ZnO mint adsztringens (összehúzó szer) terápiás hatása egyrészt abban áll, hogy a gyulladt nyálkahártya vagy bőr felszínén a fehérjék kicsapódásával vékony, szárító hatású hártya képződik, másrészt a mélyebb rétegbe kerülő csekély mennyiségük csökkenti a kollagén rostok vízmegkötő képességét, ezáltal csökken a váladékképződés, a gyulladás és a fájdalom. A bőrregenerációt azzal segíti elő, hogy a képződött, szárító hatású hártyával leváló beteg hámsejteket egészségesek pótolják.

– A cink-oxid az egyetlen olyan FÉNYVÉDŐ amelynek használatát 6 hónapnál fiatalabb gyerekek esetében is ajánlják.

– Karcinogenitás szempontjából az US EPA alapján a D csoportba (humán rákkeltő szempontjából nem besorolható, nincsenek vagy inadekvátak a kísérleti adatok) tartozik, míg az IARC, US NTP, TRI alapján pedig nem listázott anyag. Az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-, Benbrook-, Danish Inert-, Keith- és az Európai Unió endokrin diszruptorokat összefoglaló listáján nem szerepel.

Hasznos alapanyagok

26 hozzászólás

Szeretnéd követni a hozzászólásokat? Iratkozz fel hozzászólások Hozzászólások rss csatornája RSS csatornájára.

  • bognarbori szerint:
     
    2014. 07. 24. 15:16

    Sziasztok! Olyan naptejet készítettem, amelyben az olajok és a viasz mellett (össz 17 g) víz (96 g) is van. Ez esetben hogyan kell kiszámolni a cink-oxid arányt a faktornál? Az egész mennyiségre nézve kell nézni a százalékot, vagy csak az olajokra? Tehát ha én pl. egy 20-as faktorú naptejet szeretnék kapni, mennyi cink-oxidot adjak a keverékemhez? Köszi Smile

  • Freya szerint:
     
    2014. 03. 21. 08:32

    Kedves JMariann, sajnos semmit, nem elek Magyarorszagon.

    DE”- sztem van errol adat vagy a termek cimkejen, vagy a megrendelo lapon, ami az uzlet birtokaban van. Ezen ismeretek hianyaban nem gondolom, h szabalyos lenne az arusitasok, ergo, nem gondolom, hogy kockaztatnanak egy ellenorzest.

  • JMariann szerint:
     
    2014. 03. 21. 00:14

    Szia Freya!
    Szeretném kérdezni, hogy mit tudsz az Azúrban kapható Cink-oxidról és Titán-dioxidról? Ezeknek milyen lehet a szemcsemérete, nano, mikron? Használhatók napozó krémekben?
    Köszönöm

  • Freya szerint:
     
    2014. 03. 18. 12:09

    Osszefoglalva: a cink-oxid teljes spektrumot lefedi, mig a Ti-oxid csak reszlegesen ved az UVA ellen. A Ti-oxidrol jelentek meg cikkek, amelyek azt taglaljak, hogy ellentetben a cink-oxiddal okoz(hat) egeszsegugyi problemat.

    TERMESZETESEN! semmi sem ved 100%-an, es egyetlen vegyuletrol sem jelethetjuk ki, hogy 100%-an biztonsagos…de mivel nincs jobb/mas/alternativ megoldas amely mindent kizar, megis csak kell valamit hasznalni.

    Meg egyszer: ne azt vegyuk alapnak, hogy egy besorolasnal egy adott anyag fent van-e vagy sem, hanem azt is nezzuk, hogy a fekete listan fent van-e, es ha igen mi alapjan.

    Amugy egy adott anyag sokszor atkerul a legfrisebb eredmenyek tukreben mas csoportban.

  • Freya szerint:
     
    2014. 03. 18. 12:00

    Amir S., Yazdi, et al. Nanoparticles activate the NLR pyrin domain containing 3 (Nlrp3) inflammasome and cause pulmonary inflammation through release of IL-1 and IL-1β PNAS 2010 107: 19449-19454.

    “Although TiO2 is believed to be biologically inert, an emerging literature reports increased incidence of respiratory diseases in people exposed to TiO2. Here, we show that nano-TiO2 and nano-SiO2, but not nano-ZnO, activate the NLR pyrin domain containing 3 (Nlrp3) inflammasome, leading to IL-1β release and in addition, induce the regulated release of IL-1α. Unlike other particulate Nlrp3 agonists, nano-TiO2–dependent-Nlrp3 activity does not require cytoskeleton-dependent phagocytosis and induces IL-1α/β secretion in nonphagocytic keratinocytes. Inhalation of nano-TiO2 provokes lung inflammation which is strongly suppressed in IL-1R– and IL-1α–deficient mice. Thus, the inflammation caused by nano-TiO2 in vivo is largely caused by the biological effect of IL-1α. The current use of nano-TiO2 may present a health hazard due to its capacity to induce IL-1R signaling, a situation reminiscent of inflammation provoked by asbestos exposure. “

  • Freya szerint:
     
    2014. 03. 18. 11:57

    Szia Biofeleseg!

    Amikor irtam a bejegyzest alaposan atneztem az erre vonatkozo forrasokat…mar persze amit talaltam. Osszehasonlito vizsgalatok, besorolas stb. Talan a legegyszerubb az alabbi magyarazat, miert zink-oxid es nem a Ti-oxid.

    “How does zinc oxide work as a sunscreen?

    Zinc oxide is one of only 17 active ingredients currently approved by the FDA for use in sunscreens. Upon application, zinc oxide particles sit on the outermost layer of your skin, the stratum corneum, where they scatter and absorb ultraviolet radiation, protecting your living skin below. Zinc oxide is unique among sunscreen ingredients in that it is truly a broad-spectrum blocker, protecting from UVA, UVB, and even UVC. Titanium dioxide is another mineral active ingredient you may see in other brands’ sunscreens. While it protects from UVB rays very well it does not protect from UVA as well as zinc oxide does.

    egy a sok kozul.

    egy forras: Burnett, M. E.; Wang, S. Q. (2011). “Current sunscreen controversies: A critical review”. Photodermatology, Photoimmunology & Photomedicine 27 (2): 58–67.

    Amit Te kuldtel at, en abban nem talalom, hogy fenyvedokent fel lenne tuntetve a titan-oxid. De bevallom, csak keresovel kerestem, es nem olvastam at a teljes iromanyt. Kerlek masold be azt a reszt, ahol ez le van irva.

  • Biofeleség szerint:
     
    2014. 03. 14. 08:47

    Kedves Freya,
    Íme a link: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:342:0059:01:HU:HTML
    De ezekről a fényvédőkről hol vannak megerősített vizsgálati eredmények? Mert A titán-dioxidot látom a felsorolásban, de akárhol is kerestem, a cink-oxiddal kapcsolatban csak a vizsgálatokról olvastam, de arról hogy bizonyítottan és biztonsásan fényvédőnek nyilvánítják nem találtam semmit. Neked van forrásod?

  • Freya szerint:
     
    2014. 03. 13. 16:47

    Szia Biofeleseg! Mind a titan-, mind pedig a cink-oxidot vizsgaltak, mint termeszetes fenyvedot. Ha jol emlekszem egyazon kiserleti eredmeny alapjan fogalmaztak meg, hogy a cink-oxidot 6 honapos kor alatt is hasznalhatjak.

    Legyszi kuld at a linket ahol elolvashatom a besorolast.

  • Biofeleség szerint:
     
    2014. 03. 13. 16:42

    Szia kedves Freya,
    Én nem a rákkeltő hatására gondoltam, hanem a fényvédő voltára. Te azt írod hogy „A cink-oxid az egyetlen olyan FÉNYVÉDŐ amelynek használatát 6 hónapnál fiatalabb gyerekek esetében is ajánlják”, de az EU szabályzatban az engedélyezett uv-szűrők listájában nem szerepel, csak a titán-dioxid, s a cink-oxid csak a mint színezék szerepel. Akkor most mi az igazság, a cink-oxidos fényvédők nem is fényvédők?
    A gond az –szerintem- hogy minden alkalommal, amikor “alternatív” fényvédőkről van szó (olajok, vajak, ásványi porok, stb), amelyek nem szerepelnek a kozmetikumokra vonatkozó rendelet mellékletében, fel kellene tűntetni a tényt is hogy ezeket az anyagokat nem tesztelték és a tudományos bizottság által nem elfogadottak erre a célra, s hogy az esetleges foto-reakciók és káros kölcsönhatások nem kizártak.

  • Freya szerint:
     
    2014. 03. 13. 11:28

    Szia Biofeleseg!

    Kuld at legyszi a linket, ahol utana nezhetek ennek. Az, hogy nem tartjak nyilvan meg nem jelenti azt, hogy azert nem kerult fel, mert vannak uj kiserleti eredmenyek melyek ezt meggatoltak. Azt kell eloszor megnezni, hogy a karos anyagok listajara felkerult-e, es ha igen, milyen megfontolas alapjan.

    Amikre en hivatkozom:

    “Karcinogenitás szempontjából az US EPA alapján a D csoportba (humán rákkeltő szempontjából nem besorolható, nincsenek vagy inadekvátak a kísérleti adatok) tartozik, míg az IARC, US NTP, TRI alapján pedig nem listázott anyag. Az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-, Benbrook-, Danish Inert-, Keith- és az Európai Unió endokrin diszruptorokat összefoglaló listáján nem szerepel.”

    az meg mindig megallja a helyet…nem soroltak at az anyagot. Udv, Freya

  • Biofeleség szerint:
     
    2014. 03. 12. 21:33

    Kedves Freya Rose,
    Jó lenne frissíteni cikket, mert a cink-oxidot az EU kozmetikai rendelkezései nem tartják számon az engedélyezett UV-szűrők közt, valószínűleg nem véletlenül.

  • Kincs szerint:
     
    2013. 03. 06. 14:59

    Köszi Freya! Rose

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 06. 14:43

    Az olajokkal en nem foglalkozom, amikor naptejet keverek a gyereknek. Akkor csak a cink-oxidot, az altala adott SPF-et nezem.

    Magamra szoktam hasznalni csak olajokat, de nekem a borom kreol … amugy itt egyszeruen lehetetlen leegni Smile, de tengerparton, vagy Balaton ez nem eleg!

    Szoval: en azt tanacsolom, hogy keverj ki cink-oxidra, vagy barmely mas fizikai fenyvedore egy 15-17-es SPF-et…az olaj meg “raadas”.

  • Kincs szerint:
     
    2013. 03. 06. 14:14

    igen köszi! Rose

    De akkor végül,hogy számolom ki 3-4 olajra a végleges faktorszámot!??? Sweat

    Sorry ha értelmetlen vagyok! Grin

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 06. 13:59

    Kincs! A cink-oxidra epp a hozzaszolasod alatt irtam. Smile
    Freya szerint:

    2013. 03. 06. 13:23

    Kincs! Ez meg kimaradt, en sem talalom hol irhattam…csak a kalkulacio van Hermicinel. Szoval:

    1% cink-oxid durvan 1 SPF
    1% titan-dioxid durvan 1,5-2 SPF.

    Keverheted is, de kisgyerek eseteben maradj a tiszta cink-oxidnal!

    Smile …a nem adodik ossze: hiaba teszel kakaovajat kokusz olajjal keverve, a faktorszam akkor sem lesz 9, csak max. 4-5.

  • Kincs szerint:
     
    2013. 03. 06. 13:26

    Kedves Freya!

    Azt nem értem,hogy ha az olajok fakt .száma nem adódik össze akkor ,hogy számolom ki a faktorszámot és arra a 0.5 %-ot a sunb.-ól?
    Vagy úgy,hogy minden egyes olaj faktorszámára számolok külön 0.5%?

    A cink-oxidra nem írtál semmit!!! Azt is faktorszámra kell számolni vagy tömegre,és mennyit?

    Köszi-köszi! Rose

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 06. 13:23

    Kincs! Ez meg kimaradt, en sem talalom hol irhattam…csak a kalkulacio van Hermicinel. Szoval:

    1% cink-oxid durvan 1 SPF
    1% titan-dioxid durvan 1,5-2 SPF.

    Keverheted is, de kisgyerek eseteben maradj a tiszta cink-oxidnal!

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 06. 13:03

    Szia Kincs! HERMICI: Napkrem teszteles alatt recept alatt>

    Freya szerint:

    2012. 05. 05. 21:05

    A fenti krémben használt olajoknak és a sheának már önmagában is van fényvédő hatása, igaz a faktorszám 4-7 között mozog, és nem adódik össze! Az általad vásárolt por esetében a Cosmio oldalán az áll, hogy “Adagolás: faktoronként 0,5%”. Az tévhit, hogy egy 50-es faktorszámmal rendelkező krém 3x jobban véd (hosszabb ideig) mint mondjuk a 15-ös. Célszerű 15-ös faktorszámig feltornászni a naptejet, de efölött már csak marketing . Míg a 15 faktorszámú napozószer 93-94 százalékos védelmet nyújt az UVA és UVB sugarak ellen, addig a jóval drágább, 40 faktorszámú csupán kicsivel többet, 97 százalékosat.

    Pusz

  • Kincs szerint:
     
    2013. 03. 06. 12:47

    Kedves Freya!

    Valahol valamikor elmagyaráztad,hogy hogyan is kell kiszámolni napozó krémhez a faktorszámot majd az adagolást hozzá a sunbloker -ből!

    Sajnos nem találomFrown Leírnád nekem még egyszer pls! Rose

    Valamint a cink-oxid is ugyan úgy érdekel! Mennyi ajánlott napozó krémbe ebből?
    Ezt is a faktorszámra kell számolni vagy az össztömeg után???

    Nagyon köszi előre is,üdv.:Kincs

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 09. 24. 10:07

    Szia Freya! Jaj de jó, köszönet az infóért! Yes Kiss

  • Freya szerint:
     
    2012. 09. 24. 08:51

    Sziasztok Biofeleseg es Kincs!
    Kis hozzaszolas a ZnO-os szocikkhez.

    A ZnO asvanya a CINKIT, igaz csak nagyon ritkan, de a termeszetben is megtalalhato. Mar az okori Indiaban es Hellaszban is hasznaltak a NzO-ot borbajok kezelesere – igy kezdetleges modszerekkel, de gyartottak. A romaiak pl. a zink-oxidot banyaszott, cinkben gazdag ercek (asvanyok) elegetesevel gyartottak, un. aknakemences modszerrel.

    Napjainkban 5 kulonbozo eloallitasi modszert is ismerunk es alkalmazunk a ZnO gyartasara, annak fugvenyeben, hogy a kesztermøknek a tovabbiakban ipari vagy orvosi/kozmetikai felhasznalasa lesz.

  • Kincs szerint:
     
    2012. 09. 23. 18:47

    Igen drága Biofeleség de Freya mit is írt?
    Ezt:”Fehér, kis mértékben sárgás árnyalatú por.”
    Én most maradnék a földön ennél,nem igazán boncolgatnám a kémiáját! Wink
    Amit bemásoltam azt kiegészítő,jó szándékkal tettem!

    Kiss Kincs

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 09. 23. 18:21

    Kedves Kincsem,
    Persze, azzal semmi gond nincs, én is ilyen formában használom (nem is keveset). Csak az a mondat amit idéztél “A cink oxid egy ásvány, zúzott formában keverik bele kozmetikumokba” így nem igaz, és lehet hogy valakiben azt a hitet kelti hogy valóban egy ásványt őröltek porrá. Csak a lehetséges félreértések miatt írtam.

  • Kincs szerint:
     
    2012. 09. 23. 14:36

    Kedves Biofeleség!

    Laikusként a zúzott forma alatt ,Én a por alakú cink oxidra gondolokSmile
    Amint a fenti ábra is mutatja.
    Mi ezzel a gond?! Thinking
    Natúr kozmetikumba otthon ezt a formát vagyis fajtát tesszük a házi kozmetikumokba!

    Kiss Kincs

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 09. 23. 13:57

    Kedves Kincsem,
    Remélem hogy Freya is olvassa majd ezt a hozzászólást, s a fejemre koppint ha túl nagy marhaságot írok, de… ha minden igaz, akkor a a zúzott ásvány sztori hamis.

    “A Cink-oxid egy szervetlen kémiai vegyület…, melyet a cink (fém) gőzének magas hőmérsékleten való oxidációjából nyernek. Erre két módszer van: a direkt és az indirekt módszer.
    Az indirekt (közvetett) módszer, hogy a cinket párologtatják megfelelő, a magas hőmérsékletnek ellenálló tartályokban. A fém cink gőze reakcióba lép a levegő oxigénjével, és így alkotnak cink-oxidot.
    A direkt (közvetlen) módszer, hogy felmelegített, koncentrált cinket vagy szulfitot tartalmazó ásványokat kevernek össze szénnel. Egy kemencében redukálják a cinket, s annak a gőze lép reakcióba az oxigénnel.”
    Freyus, mi az igazság? Confused

  • Kincs szerint:
     
    2012. 09. 23. 11:11

    “Zinc oxide – Cink oxid – A cink oxid egy ásvány, zúzott formában keverik bele kozmetikumokba, mivel jó fedő- és tapadó képességgel rendelkezik; hámképző és viszketéscsillapító hatású. Por formájában a bőrt szárítja, de nem vált ki izgató hatást. Szárító hatása miatt, szeborrhoeás, aknés bőrre készülő pakolásokban, púderekben alkalmazzák. A cink-oxid por önmagában is segíti a herpesz gyógyulását. Ha növényi vagy állati olajokkal keverik, szárító hatása megszűnik, és gyulladáscsökkentő, hámképző hatása érvényesül.”

Mondd el te is a véleményed!

A hozzászólás írásához kérlek lépj be. Ha nem vagy még tag itt regisztrálhatsz.