Bórax


A borax (perzsa eredetű szó), más néven nátrium-borát, nátrium-tetraborát, vagy E285 a bórsav nátriummal alkotott sója. Általában puha, színtelen kristályokból álló fehér por formájában fordul elő. Vízben jól oldódik. Száraz levegőn hagyva lassan elveszíti víztartalmát, és tinkalkonittá alakul át, ami szemre igen hasonlatos a bóraxhoz: fehér, krétaszerű anyag. EZÉRT MINDIG LEZÁRT TÉGELYBEN TÁROLJUK, HA A SZAVATOSSÁGA LEJÁRT NE HASZNÁLJUK.

Felhasználási területe igen sokrétű. Már a rómaiak és görögök is ismerték, a 11. században íródott “A házasság könyve” (al-Shirázi) a bőrtisztító krémeket egyik alapanyagaként tesz róla említést. A Tudorok idejében a nemes hölgyek bóraxporral fehérítették az arcukat.

Napjainkban a kozmetikai ipar egyik alapanyaga, szinte minden kencében megtalálható. Krémekben általában TARTÓSÍTÓ- vagy EMULGEÁLÓSZER, a fürdőbomba készítésénél az egyik fő komponens, de használják mint:

• vízlágyító (fürdősó, mosás)
• puffer (lehetővé teszi, hogy a keverék pH-értéke ne változzon (pontosítva, csak nagyon kicsit változzon) a hígítással
• tisztítószer– kiválthatóak vele az ammóniatartalmú folttisztítók
• rovarölő szer (hangya).

Karcinogenitás szempontjából az US EPA alapján az E csoportba (valószínűleg nem rákkeltő) tartozik, míg az IARC, US NTP, TRI adatbázisában nem listázott anyag. Az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-, Benbrook-, Danish Inert-, Keith- és az Európai Unió endokrin diszruptorokat összefoglaló listáján szintén nem szerepel. Egy-két gramm lenyelése esetén – ezért ne akarjuk megenni– alhasi fájdalom, hasmenés, hányás és gyengeség lép fel. Ha a kisgyermek hasonló tünetegyüttest produkál, és felmerül a gyanú, hogy bóraxot evett, AZONNAL FORDULJUNK ORVOSHOZ!

Hasznos alapanyagok,

48 hozzászólás

Szeretnéd követni a hozzászólásokat? Iratkozz fel hozzászólások Hozzászólások rss csatornája RSS csatornájára.

Összesen: 2 oldal1 2
  • beniregi szerint:
     
    2013. 05. 26. 09:48

    webáruházakban lehet találni és itt találtam: http://humanity.aruhaz.info/termek/borax_500_g.html

  • gilberta szerint:
     
    2013. 05. 08. 17:20

    Sziasztok!Ha szabadna érdeklődni,ti hol szerzitek be?Ma ismét megpróbáltam a “szinte”
    lehetetlent,a mi gyógyszertárunkba annyira féltik,hogy állandóan megkérdezik tőlem mire kell?minek az nekem?mániákus mosógél készítő vagyok,és ehhez kell nekem.Persze ezt nem mondtam nekik,mert a végén nagy röhej lett volna.100grammot mertek adni,mikor volt kedvük,de ma egy grammot sem kaptam,nem is megyek többet gyógyszertárba bóraxért Really Pissed

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 06. 12:08

    a boron keresztuli felszivodas: ezert nem hasznalnak a nagy markak ranctalanito kremjei Smile …egyszeruen a molekula tul nagy, hogy melyebb retegebe eljusson, vagy egyszeruen be sem jut Smile

    A borax, lasd elozo hozzaszolasok, nem a boron keresztul felszivodva fog problemat okozni, hanem ha megeszunk belole min. 5 g-ot.

    Egyetlen problemem nekem azzal amit irtal, a borax mereg anyagkent valo megjelolese.

    Azzal, hogy keressunk alternativakat, teljesen egyetertek … vagy keverjunk gyakrabban. Amit en hasznalok es nalam bevalt: nem vizalapu kremre nehany fulyat parlat (aromaviz), es mehet az arcra … Smile

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 06. 11:58

    Kedves Robizli!

    En az egy forras alatt azt ertettem, hogy az amire Te hivatkozol eredhet hianyos “kutfobol”: azaz nem a megfelelo adatbazisokra, vagy csak egynehanyukra tamaszkodik a konyv szerzoje. Azt is meg kell ilyen esetben nezni, hogy o mit hasznal referenciakent. Az adatbazisok mindig jelolik milyen kiserlet (in vivo vagy vitro) es milyen statisztika alapjan allitanak ezt vagy azt. A populacio igenis fontos ebben az esetben.

    A pontos szoveg bemasolasat azert tartom fontosnak, mert egy vegyulet nem mindegy, hogy milyen uton kerul be a szervezetben (lenyeles, inhalacio) vagy netan a boron keresztul. A boron keresztul a legtobb esetben nem “mergezo” az ami peldaul lenyeles altal igen (itt is vannak kivetelek: pl egyes Hg-vegyuletek) …

    Konkret (ellen)pelda.: tudtad, hogy a NaOH megtalalhato kimutathato mennyisegben egyes peksutemenyekben…megis megesszuk.

  • Ribizli szerint:
     
    2013. 03. 06. 11:54

    Freya, még annyit akartam írni, hogy az alkoholt a krémekbe gondoltam. Megfelelő mennyiségben tartósít, de még nem szárítja a bőrt. De én se vagyok híve egyébként (korábban próbálkoztam vele, és úgy is hamar megpenészedtek a krémek). Viszont tartósítás nélkül hűtőben csak 1 hétig állnak el az emulziók. Ha van időnk hetente krémet kevergetni, akkor jó megoldás, egyébként nem, mert többet ártunk a bőrünknek, ha egy romlott, baktériumoktól hemzsegő krémet kenünk magunkra, mint ha pl. Rokonsallal tartósítottunk.

  • Ribizli szerint:
     
    2013. 03. 06. 11:49

    Kedves Freya!

    Nem értem, h mi a baj azzal, h konkrét forrást jelöltem meg? Korábban pont ezt hiányoltátok, ha jól emlékszem. Wink

    “Es hidd el, hogy azon ” orvosok, vegyészek, kémikusok” NEHA szinten tovabbkepezik magukat, nemcsak azert hogy szakmailag elobbre legyenek, hanem a csaladjuk erdekeben is.”

    Pont ezzel a néhával van a problémám. Ezzel Te is beismerted, h nem mindent tanítanak meg az egyetemeken, ami az ártalmatlan krémkészítéshez jól jöhet. Nagyon helyes, hogy Te továbbképezted Magad, nem is Téged szerettelek volna ezzel megbélyegezni, félre ne értsd. Csak sajnos nagyon sok, magát tudósnak mondó ember van, aki téves információkkal él, és nem ismeri be, hogy hiányosak az ismeretei…

    Kedves Biofeleség!
    Sajnos a természetgyógyászok között is vannak nem hozzáértők, éppúgy, mint az orvosok között. Tényleg nem lehet általánosítani.

    Remélem nem bántottam meg senkit, és szent a béke! Smile
    Szép napot! Smile

  • Biofeleség szerint:
     
    2013. 03. 05. 16:05

    Kedves Ribizli Rose,
    Én nem kértem tőled iskolai végzettséget, hiszen nekem sincs. Egyszerűen csak tudni szerettem volna hogy kihez szólok, hogy meg ne sértselek.
    Manapság a „natúrkozmetikum”szó sajnos nem azt jelenti amit mi ez alatt értünk, illetve mindenki saját maga dönti el hogy mit akar használni és mit enged be az életébe. Én is azt vallom amit te, hogy „minél ártalmatlanabb készítményeket” használunk annál jobb, de nem mindenki gondolkodik így.
    Ez mindig is vita tárgya lesz, s ez a vita sohasem fog lezárulni.
    Abban viszont én sem értek egyet hogy az „orvosok, vegyészek, kémikusok fejét teletömik olyan információkkal az egyetemeken, ami sokmindent képviselhet, de a természetességet nem”. Pontosan mert a kozmetikai és élelmiszeriparban egyre több anyagról derül ki hogy káros (vagy esetleg mérgező) rengeteg orvos, gyógyszerész és kémikus végez kutatásokat (ld: Olaszországban a SkinEco bőrgyógyászai), mérlegeli felül az eddig tanultakat és tanítja a legújabb ismereteket az egyetemeken. Csak mi ezekről nem tudunk mert nem vagyunk ott az egyetemeken. Bizony nekik is vannak továbbképzések, nem véletlenül
    És azt is tapasztaltam már hogy egyes természetgyógyászok vagy herboriszták sokszor sokkal nagyobb kárt okozhatnak a pacienseknek mint az orvosok a gyógyszereikkel. Természetesen ez nem akar általánosítás lenni, de mindennek két oldala van, s mi nem biztos hogy mindkettőt látjuk és ismerjük.

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 05. 15:27

    ami meg lemaradt: nem mindegy, hogy milyen szovegkornyezetben hasznaljuk a mereg szot, es milyen jelentessel. Ha megtenned a pontos szoveg bemasolasat akkor mar elobbre lennenk.

  • Freya szerint:
     
    2013. 03. 05. 15:20

    Kedves Ribizli!

    Ne haradgudj, de nem ertek egyet az irasoddal. Nem allithatsz olyat, hogy a EWG’s Skin Deep Database, ToxNet studies on the NIH , European Chemicals Agency, IARC, US NTP, TRI adatbázis(ok) -es meg sorolhatnam — szandekosan vagy veletlenul kihagy bizonyos vegyuleteket, vagy nem megalapozott kiserletek adatai alapjan sorolja oket. Ezzel szemben Te viszont egy konkret forrast jelolsz meg …

    Es hidd el, hogy azon ” orvosok, vegyészek, kémikusok” akiknek szerinted a ” fejét teletömik olyan információkkal az egyetemeken, ami sokmindent képviselhet, de a természetességet nem” NEHA szinten tovabbkepezik magukat, nemcsak azert hogy szakmailag elobbre legyenek, hanem a csaladjuk erdekeben is.

    Ha mar az alkoholos tartositasnal tartunk, ajanlom figyelmedben az alkohol borre gyakorolt hatasat is Smile. Igaz arra nem tertel ki, hogy ezt kremekben szeretned-e hasznalni. Igy engedd meg az altalanositast a reszemrol. Hidd el, szaraz bor eseten nem annyira kellemes egy alkoholos keverek hasznalata.

    Osszefoglalva, azon az allasponton vagyok, h inkabb keverjunk gyakrabban, mint h tartositoszer hasznaljunk. Tovabbi szep napot

  • Ribizli szerint:
     
    2013. 03. 05. 15:03

    Kedves Biofeleség!

    Elnézést, h csak most válaszolok, nem sok időm volt mostanában.
    Írtam magamról a profilomban.

    Nem értem, hogy a mai emberek miért kérnek lépten-nyomon iskolai végzettséget. Vannak megbízható források, szakirodalmak, tankönyvek, szakemberek, ahonnan nagyon jó ismereteket lehet szerezni. Arról nem is beszélve, hogy az orvosok, vegyészek, kémikusok fejét teletömik olyan információkkal az egyetemeken, ami sokmindent képviselhet, de a természetességet nem, erre nem igazán szoktak törekedni.

    Egyébként létezik természetes tartósítószer is, pl az alkohol.

    A bórax egyébként a Testápoló kislexikonban a méreganyagok közé tartozik. A kozmetikai jogszabályokban pedig csak a legsúlyosabb méreganyagokat sorolják fel, ami nem azt jelenti, hogy ami nem szerepel azokon a listákon, azok felhasználhatók natúrkozmetikumokba. Elvégre a házi krémkészítéskor natúrkozmetikumokat szeretnénk készíteni, ha már mi csináljuk, nem igaz?

  • Biofeleség szerint:
     
    2013. 02. 16. 14:52

    Kedves Ribizli!
    Sokat segítene ha a profilodban a bemutatkozáshoz írnál néhány sort magadról, hogy ki vagy, hiszen így nem tudhatjuk hogy szakemberrel van dolgunk vagy sem, és megvan az esély arra is hogy véletlenül de alaposan megsértjük egymást. Tudod, az írásban nincsenek tóusok. Rose

    Én is hiszek abban, hogy a természetes kozmetikumokban nem kellene jelen legyenek szintetikus anyagok. De abban is biztos vagyok hogy pl. természetes tartósítószer nem létezik, illetve hogy bizonyos élethelyzetekben nem lehet teljesen elkerülni hogy szintetikus anyagokkal érintkezzünk, illetve néha muszály szintetikus anyagokkat használnunk.

    A boraxal és hasonló anyagokkal kapcsolatban is az interneten többmilliárd (!) információ kering. Ezekből LEHETETLEN kiválasztani a hiteleset, mert pl. a Wikipedia-hoz is bárki hozzáférhet, módosíthatja, tehát azt amit esetleg egy orvos vagy vegyész egyszer leírt, azt egy takarító vagy útmunkás simán felülírhatja.
    Addig pedig míg nincsenek a tanulmányaink vagy szakember által megalapozott ismereteink, ne rántsunk magunkal másokat is a sötétségbe.

    Én személy szerint nem használom a boraxot, de tudom hogy Freya kémikus, s hogy az amit leír a jelenlegi orvosi és kémikus szakirodalom frissített álláspontja.

  • Freya szerint:
     
    2013. 02. 16. 14:07

    Lukrécia szerint:
    weboldal

    2012. 04. 09. 17:58

    http://www.molchem.hu/novochem/vegyi_bta/B%C3%B3rax%20dekahidr%C3%A1t.pdf
    d.) reproduktív toxicitás:
    Állatok (patkány, egér, kutya) táplálkozásával foglalkozó tanulmányok szerint nagy dózis elfogyasztása hatással van a termékenységre és a születendő magzatra[2].
    A kémiai bórsav hatását vizsgáló tanulmányok szerint patkányoknál, egereknél és nyulaknál nagyobb dózis esetén a magzat fejlődésére lehet hatással, méghozzá magzati súly csökkenést és csekély mértékű csont elváltozást okozhat. A vizsgált dózisok a legtöbb esetben meghaladták azt a dózist, amelynek az ember normál körülmények között ki van téve[3,4,5]. Az emberi epidemiológiai tanulmányok nem mutatnak ki emelkedést a tüdőbetegségek számában azon népességnél, akik munkavégzésük során ki vannak téve nátrium-borát por krónikus hatásának.
    Egy nem régen készült tanulmány szerint normál munkavégzés feltételei között borát por expozíció során nem tapasztalható negatív hatás a termékenységre.

  • Freya szerint:
     
    2013. 02. 16. 13:59

    Abban viszont igazad van, hogy legyünk tájékozottak, hogy kencekészítésnél mivel válthatjuk ki az általunk használt egyik-másik hozzávalót abban az esetben, ha allergia, vagy irritáció lép fel (lásd pl. shea vagy mangó vaj).

    Üdv, Freya

  • Freya szerint:
     
    2013. 02. 16. 13:49

    Kedves Ribizli!

    Egyetértek azzal a megjegyzéseddel, hogy “mindenkinek szíve joga, h mit csinál”
    viszont engedd meg, hogy a második részéhez a mondatodnak:
    “de úgy gondoltam, h jobb, ha ezzel tisztában vannak a kedves felhasználók!” egy kis kiegészítést tegyek.

    NEM ÉRTEK EGYET azzal, hogy “kis mennyiségben halálos”. A “kis mennyiség” kijelentése ebben az esetben nem helyénvaló, hiszen g-nyi es nem mikron mennyiségről beszélünk. Annak ellenére jelentesz ki ilyesmit, hogy hiteles forrásokat idéznél. Ha a bóraxra vonatkozó szakirodalmat (in vivo kísérletek adataira támaszkodva) tekintjük, halálos méregként sehol sincs megjelölve.
    A bórax ugyanakkor a bőrre nézve írritativ, mivel a vegyület pH-ja 9,3.

    Forrás: EWG’s Skin Deep Database, ToxNet studies on the NIH , European Chemicals Agency, IARC, US NTP, TRI adatbázis(ok)

  • Ribizli szerint:
     
    2013. 02. 16. 13:21

    Kedves Freya!

    Köszönöm az észrevételt. Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy bőrön keresztül gyakorlatilag egy csomó anyag előbb felszívódik, mint lenyelve, csak általában ezt a hatást nem vizsgálják, mert ez a tény még a tudósok figyelmét is sajnos elkerüli. Frown Nem tudom, h ebből az anyagból hány g-ot tesznek egy krémbe, de úgy gondolom, h ha pl. testápolóba teszik, valószínűleg nem nehéz 5 g körüli mennyiséget egyszerre magunkra kenni… Ha vmiről tudom, h kis mennyiségben lenyelve halálos, biztosan nem kenegetném vele magam! Persze mindenkinek szíve joga, h mit csinál, de úgy gondoltam, h jobb, ha ezzel tisztában vannak a kedves felhasználók!

    Üdv
    Ribizli

  • Freya szerint:
     
    2013. 02. 14. 14:55

    Kedves Ribizli!

    Hogy miért használják kozmetikumokban azt a szócikk sztem összefoglalja. Ajánlom figyelmedben a “0,1-0,5 g/testsúlykg ” dolgot, ami azt jelenti, hogy felnőtt ember (nő)eseteben min. 5,5-27,5 g lenyelt mennyiségről van szó.

    Senki nem szándékozik bóraxot enni Smile.

    Továbbá, karcinogenitás szempontjából az US EPA alapján az E csoportba (valószínűleg nem rákkeltő) tartozik, míg az IARC, US NTP, TRI adatbázisában nem listázott anyag. Az endokrin rendszert zavaró anyagokat összefoglaló Colborn-, Benbrook-, Danish Inert-, Keith- és az Európai Unió endokrin diszruptorokat összefoglaló listáján szintén nem szerepel.

    Ezzel nem azt akarom mondani, hogy használjuk, de azért nem kell egyenrangúnak venni a a köztudatban használt mérgekkel. Üdv, Freya

  • Ribizli szerint:
     
    2013. 02. 14. 14:45

    Még annyit fűznék hozzá, hogy remekül lehet helyettesíteni más, természetes, ártalmatlan emulgeálószerekkel, illetve Rokonsallal, ha a tartósítás a cél! Ha már házi készítésű krémeket csinálunk, ne rontsuk el vmi mérgező anyaggal, please!…

  • Ribizli szerint:
     
    2013. 02. 14. 14:42

    Már ne is haragudjatok, de miért tesztek bármibe is bóraxot, mikor az mérgező?? Frown Egyáltalán nem lesz natúrkozmetikum, ha beleteszitek… Sajnos vannak olyan tanfolyamok is, ahol ilyen krémeket tanítanak (méltatlanul) a gyanútlan érdeklődőnek. Tényleg nagyon szomorú és sajnálatos, mást nem is tudok mondani. Frown
    Idézet a wikipédiából:
    “Emberek esetében 0,1-0,5 g/testsúlykg bórax mérgezést, halált okozhat.[7] A szervezetből a vesén keresztül, nagyon lassan ürül ki. Vesebántalmakat, májbántalmakat, és egyéb betegségeket válthat ki.[8] Ennek ellenére a Tudor dinasztia uralma alatt Angliában, a nők előszeretettel használták az arcbőrük fehérítésének céljából, más kén- és ólomvegyületek porított változatával együtt.”
    7 – Handbook of Poisoning, Robert H. Dreisback, eighth edition, p.314
    8 – Goodman and Gillman’s: The Pharmacological Basis of Therapeutics, 6th edition, chapter on Antiseptics and Disinfectants, page 971

  • gretus76 szerint:
     
    2013. 01. 18. 11:12

    Hol lehet megvenni?Látom az árcédulán, hogy angol. Itthon hol keressem ,emyil üzletben?

  • Biofeleség szerint:
     
    2012. 05. 27. 22:23

    Kedveseim, Freya és Kincsem!
    Ajánlom kedves figyelmetekbe: Biztonsági szabályok -10. Pont
    És “Ne használjatok nátronlúgot anélkül, hogy előtte megtanultátok volna a Biztonsági szabályokat!”

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 27. 21:28

    Igen főztem még csak egyszer!

    Én minden hozzávalót a boltokban vettem!Smile
    Nem vagyok Webes vásárló,nem szeretem!

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 27. 21:01

    Kincs Smile a szappanos témában Biofeleségé az utolsó szó, az ő rovata én nem is főzök szappant (még). Úgy tudom, Te már főztél – mik a tapasztalataid?Honnan szerezted be az eszközöket?

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 27. 20:48

    Analitikai kémia gyakorlatokon a sav-bázis titrálásnál vagy elméleti disszociációs egyensúlyi viszonyoknál meg lehet őket rendesen keverni a fogalommal.

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 27. 20:02

    Köszi,hogy írod!Smile

    Szerintem sem ártana ha ott lenne a szappanoknál de csak a bőrre,szembe
    freccsenés esetén!Mert logikusan senki nem fogja meg inni!
    Vagy biztonság esetén lehet arra is.Döntsétek el LukréciávalSmile

    Freya röviden vázolnád ezt a mondatodat,kérlek!:
    Gyenge sav, gyenge bázis fogalommal lehet kínozni rendesen az elsőéveseket Smile.

    Köszi!Smile

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 27. 19:47

    bedöglött az emailcímem – sztem valamit ügyködnek a fiúk az intézetben a rendszerrel. Keddig nem sanszos, h működni fog.

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 27. 19:43

    Szia Freya!

    Megkaptam a szódabikarbónás anyagot írtam is vissza,megkaptad???

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 27. 19:34

    Kincs Smile olvasom.

    Amire én reagáltam az “savra lúgot, és lúgra savat inni.”
    Sav esetén nincs bázissal való semlegesítés a cikkben, viszont “Lúgnyelés esetében … esetleg citromlé-oldatot vagy ecetsav-oldatot ihatunk az otthon fellelhető anyagok közül”. Mindkettő gyenge sav, DE bennem ilyenkor mindig megszólal a vészcsengő. Gyenge sav, gyenga bázis fogalommal lehet kínozni rendesen az elsőéveseket Smile.

    Mi van akkor ha valakinek csak semlegesítés jut eszébe: ezért jobb a víznél/tejnél maradni és azonnal orvost hívni.

    Viszont az n jó, h így körüljártad a témát Smile. Arra is gondoltam, h szappanos témaban a lúgra nem ártana az elsősegély protokollt is odabiggyeszteni, mit gondolsz?

    Megkaptad a szódabikarbónátos anyagot?

  • Kincs szerint:
     
    2012. 05. 27. 19:14

    Kedves Freya!

    Hát persze,hogy itatásról beszélek mivel arról volt szó!Lásd itt,innen jön:
    derzol szerint:

    2012. 05. 26. 16:13

    Hali!
    Ha jól emlékszem a kémia órákra, amikor valaki savat nyel akkor 0.8%-os
    Borax oldatot kell vele itatni. Csak mint info, ez nem jeleni azt, hogy fel kell szerelni magunkat Smile

    És amit írtam ez a hivatalos válaszSmile:
    “Amennyiben ez nem okoz túl nagy időveszteséget, mindenképpen az a legideálisabb, ha a savat enyhe lúggal, a lúgot pedig híg savval közömbösítjük. Ez előbbi esetben szódabikarbóna vagy tej lehet, utóbbiban pedig például ecetsav-oldat vagy citromsav-oldat. Vagyis nem arról van szó, hogy – extrém példával élve – a lúgmarást sósavval kell orvosolni!” És gyorsan mentő,kórház!

    És pontosan az utolsó két mondatot figyeld meg!!!

    Ha nem vagy kibéklve a szódabikarbónával mert meg adtad a megfelelő válasz,hogy miért és jól is érvelsz tetszik,akkor OTT A TEJ.De minden kép közömbösíteni kell ha a beteg nem eszméletlen!

    Üdv.:KincsSmile

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 27. 18:33

    Kincs: küldtem privátban az oldalról, légyszi szólj ha megkaptad.

  • Freya szerint:
     
    2012. 05. 27. 18:26

    köszi a linket is Smile

Mondd el te is a véleményed!

A hozzászólás írásához kérlek lépj be. Ha nem vagy még tag itt regisztrálhatsz.